Máltán november végén egy hetet töltöttünk el. Ami az időjárást illeti, szerencsénk volt: 20-25 °C volt végig és csak egyszer nem sütött ki a nap. Nagy örömünkre így a fürdőzés sem maradt el. Bár Máltán az utazó elsődleges célja mégse a tengerparton való napozás legyen! Gyönyörű partszakaszok vannak és csodás, homokos strandok - ezekről bővebben a következő bejegyzésben írok majd -, de Máltán annyi a látni- és felfedezni való, hogy nem szabad nem útra kelni! Utószezonban a tenger kicsit hűvösebb, fiesták már nincsenek, és sajnos túl korán megy le a nap (délután 5 óra körül). De, ami a legnagyobb előny, hogy a turisták száma viszont véges. Így mi mindenhez odafértünk, mindent meglátogathattunk, amit csak akartunk, akkor, amikor akartuk. Mindenki maga döntse el, mi a fontosabb, vagy mit áldoz fel miért. Az egy hét azonban még így is csak ízelítő volt nekünk abból, amit Málta adhat.
A szállodánkat Melliehában (Pergola Club Hotel & Spa) mindenkinek csak ajánlani tudom, a reggeli édességek fenségesek voltak, a nagyon kedves személyzet pedig mindent megtett azért, hogy Borsószem Hercegkisasszony kedvére tegyen (sajnos nem kellő sikerrel - de ez nem az ő hibájuk :) ).
Hagyom, hogy Málta városai önmagukért beszéljenek - a mi nézőpontunkon keresztül. A következőkben a városi felfedező-sétákon készült képekkel igyekszem egy kis ízelítőt adni Málta különleges atmoszférájából. Sorrendben: Marsakloxx, majd Victoria/Rabat (Gozo), Mdina, Valletta és végül Mellieha. Külön kiemelném azt az mdinai kávézó-éttermet, ami az én szótáram szerint a legsikkesebb Kultiplex-életérzést sugalló romkocsma, amivel valaha találkoztam. Nem adnék útbaigazítást, meggyőződésem, hogy mindenki rátalál majd. :)
