Egy esős szeptember eleji napon ismét megnéztük Hallstatt városát. A cél a belváros helyett most a világ legrégebbi sóbányája volt, no meg a 360 méter magasban lévő, a Hallstatti-tó fölé nyúló skywalk. A sóbányai kaland lenyűgöző, nemcsak a 7000 éves történetéből adódóan, hanem a túra audiovizuális meglepetései miatt is. A táj kint pedig elvarázsol, még úgy is, hogy olykor semmit nem látni a ködfelhők miatt, és hogy a szakadó eső miatt szednünk kell a lábunkat az erdei sétányon.
Hallstatt olyan hely, ahova többször vissza kell térni, rengeteg felfedezni való vár még minket is. A sóbánya mindenestre a téli hónapokban zárva tart, így hiába a kinti rosszabb idő, a bánya belsejében mi a dupla ruhában most igazán kellemesen éreztük magunkat.
A Chiemsse fontos szerepet kap majd a jövő évben, így látogatásunk elekerülhetetlen volt. Az északi tóparton állva, mintha egy szelet Balaton terülne el elöttünk, de természetesen a Chiemsee igazi lénye a villámlátogatásunk alatt még felderítetlen maradt. Az biztos azért, hogy a nyugalom és a harmónia a fő ismérvei...
